Csak nézek a lábam elé és jósolni próbálok a fekete-fehér mozaikból, a félelem jégkockaként üli meg a gyomrom, állok mozdulatlan, téged várva. Eltelik pár pillanat nélkülem, mert már itt vagy, s lehunyt pilláim alatt vakító fehérre robban a világ, egyetlen érintésedre…

A szerelem nem boldogságban mérhető. A fájdalom az, ami rideg precizitással, gúnyosan arcodba köpi, hogy mennyire szerettél. A karmolás mélysége a szíveden, mikor kontár mód próbálod az utolsó sejtig kivájni őt magadból egy sötét sarokba kuprodva. Bőröd vörössége, ahogy a…

Már az ajtóban ledobtam a haragot, mint nehéz szövetkabátot, ha véget ér a tél. Az újdonságtól még remegnek ujjaid, s lassan gombolod le rólam a magányt, finoman simitva le a vállamon, a békét csókolva a helyére. Amíg fülembe suttogod magam, lényeged végig siklik a nyakam…

Talán csak a napsütés teszi, vagy a kora esti langyos szél fűszeres illata, de csodás zenére mozdul a szívem és a hosszú nap végén is könnyűek a lépteim. Békére leltem önmagammal és ezt neked köszönhetem, mert tisztábban látszom benned, mint bármely kristálytükörben,…

Pár perccel hajnal után, mikor még reggel sincsen, ébrem fekszem ebben a bűvös sehová nem tartozó pillanatban, a régen otthonnak tartott, ma már idegen ágyban, tested forró vonalával a hátamon. Hiába mozdulok, csak szorosabban vonsz magadhoz, bőrömre égetve kétségbeesett…