Furcsa ez a félkész magány, fogvacogva állok, miközben ezernyi hátrahagyott érzés, mint forró üvegszilánk árad a bőröm alatt, s minden mozdulat egy újabb karcolás, belülről vérzek, s félő, hogy egyszer csak önmagamba fulladok. Tragikus, hogy csak melletted kel életre bennem a…